Patkányvárból lett palota, majd Pécs egyik ékköve a 137 éves épületMagazin

A Zsolnay-kút mellett, a Munkácsy Mihály és Perczel Miklós utca
találkozásánál található Lóránt palota – korábbi nevén Lőwy palota –
közel 140 éves. A 19. században megépített impozáns épület sok embernek
és üzletnek adott otthont a lassan másfél évszázados pályafutása alatt.
Na, de hogy ki és miért építette az egyedülálló épületet? A palota
történetének megismerésében, Gyürüs László, a Régi Pécs blog
megalapítója segített.

Patkányvárnak csúfolták

Mielőtt még Engel Adolf megépítette volna a palotát a hegyes
elrendezésű telekrészre, előtte kevésbé szemet kápráztató épületek
foglaltak itt helyet. A régi iratokból kiderült, hogy a palota helyén
összesen négy különálló telek volt, melyeken már a török időkben is
épületek álltak. A manzárdtetős, barokk stílusú házak az 1800-as évekre
elhagyatott, romos épületekké váltak, amiket a helyiek csak “Rattenburg”-nak, azaz patkányvárnak csúfoltak.

Város első felvonója lehetett itt

Ezt a négy telket vásárolta fel az Engel család és építette rá az
akkoriban Lőwy palotaként nevezett épületet 1884-ben. A három emeletes
korszerű és stílusában romantikus ház homlokzatán a francia reneszánszra
emlékeztető stílusjegyek találhatóak meg. Mindezek mellett úgy hírlik,
hogy a város első felvonóját is ebben az épületben üzemelték be.

Sok útikalauz és egyéb feljegyzés szerint a Lóránt palotát a híres
bécsi építész, Ludwig Förster tervezte még 1883-ban. Ez viszont
gyakorlatilag lehetetlen, hiszen az építész 1863-ban hunyt el, és ugyan
idehaza is több épület köthető hozzá, de Pécsre sosem tervezett
épületet. Magát a palotát Engel Sándor és Morgenstern Alfréd tervezte.

Kicsoda Engel Adolf és miért építtette?

A város egy kiemelkedő alakja volt. A Lóránt palota neve összefonódik
az akkori pécsi zsidóság egyik kiemelkedő alakjának nevével, Engel
Adolf-éval. Az önéletrajzából kiderül, hogy 1820-ban született Pécsett.
Nem az akkori elithez tartozott. Apját fiatalon veszítette el, 11 évesen
már batyus kereskedőként dolgozott. A következő években pénzt gyűjtött
és különböző vállalkozásokba kezdett, majd megházasodott. 1848-ban
beállt a nemzetőrök közé, szolgálta a hazát, és a szabadságharc ügyét. A
forradalom elbukott és folytatta tovább életét Engel Adolf, aki egyre
nagyobb sikereket ért el az üzleti életben.

1886. március 29-én, I. Ferenc József a közgazdasági élet terén
szerzett érdemeiért “jánosi” predikátummal magyar nemességet és címert
adományozott Engel Adolfnak – derül ki a Régi Pécs oldaláról.

Engel Adolf nevéhez sok minden fűzhető élete során, tagja volt több
kulturális és művészeti szervezetnek. A Pécsi Dalárda örökös
tiszteletbeli tagja volt, emellett ő is kezdeményezte a pécsi
nagyzsinagóga építését. Mindezek mellett a város szabad királyi
közgyűlésének bizottsági tagja volt, illetve fontos szerepet töltött be a
Komló környékén található kőszén feltárásában és annak kiaknázásban.

Élete során összesen nyolc, négy fiú és négy lány gyermeke született.
Közülük Jánosi Engel Berta igazán fontos a pécsiek számára.

Egy 1856-os pécsi telekkönyv szerint a korábban említett négy telket
Dr. Lőwy Lipót és felesége Berta vásárolták meg, majd kértek engedélyt
az építkezésre. Azonban több írás is azt bizonyítja, hogy ugyan a fiatal
házaspár volt feltüntetve a papírokon vevőként, de valójában Engel
Adolf volt a palota tulajdonosa és építtetője. Ezt követően lányának,
Bertának ajándékozta a palotát. Elkészültekor a Lőwy palota nevet kapta.
A káprázatos építmény nevét, viszont 1903-ban Lóránt palotára
változtatták.

Másnak is helyt adott a palota

A Lóránt palota nem csupán lakóinak adott otthont, a földszintjén
évtizedeken át vendéglők és kávézók cserélték egymást, míg a tetőtérben
kialakított manzárd műteremben fotóművészek dolgoztak.

Az első világháború után Magyarország déli területei szerb megszállás
alá kerültek, ez idő alatt a palota a szerb katonai
városparancsnokságának adott otthont.

70 éve gyógyszertár van ott

A következő évtizedekben – és miután a szerbek elmentek – sorra
próbálkoztak különböző üzletek talpon maradni a palota földszintjén.
Volt ott gazdabank, bőrkereskedés, csemege bolt, sőt még fuvar vállalat
is. Ám végül 1950-ben az Aranysas Gyógyszertár költözött oda. A város
“nagy patikája” azóta is ott működik.

forrás: Pécs Aktuál / Régi Pécs blog