Bár az itt nyugvó török férfiról keveset tudunk, kiemelt tisztelet övezi ezt a sírt. Afféle jövendőmondó, gyógyító füves ember lehetett. Néhány csodatételének híre ment, ezért „szentként” tisztelték.
A pécsi Rókus-domb délkeleti lejtője a török hódoltság idején oszmán temető volt. Itt áll Idrisz apó emlékhelye, az 1592-ben emelt türbe. Evlia cselebi török történetíró első magyar nyelvű fordításának megjelenésekor merült fel, hogy török sírépítmény. Mindaddig a város polgárai, mint Szent Rókus-kápolnát ismerték, a helyet a kápolnáról nevezték el Rókus-dombnak. A türbe keresztény kápolnává való felszentelése az 1700-as évek elején történt meg. 1961-ben a régészeti kutatás során előkerült a türbe alatti sziklába vájt sírhely, benne a szentként tisztelt férfi csontjaival.
A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely homlokzatán az alsó nyílások szamárhátívesek, a felsők körablakok. Berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget mind a Török Köztársaság adományozta.
Ez a türbe a magyarországi török építészet fontos emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert rajta kívül. Mindkettő mohamedán zarándokhely.