Viszontagságból virtuóz szépségMagazin

Egy mű keletkezésének és zeneszerzőjének
történetét talán minden esetben megtaláljuk egy koncertajánlóban. A Pannon
Filharmonikusok január végi budapesti és pécsi koncertjeinek története hű
önmagához. A vörös hegedű című hangversenyen elhangzó Corigliano hegedűverseny
egy Stradivari hegedű hányattatott sorsát bemutató film zenéjéből ihletve
íródott, amely Oscar-díjat nyert. A pandémia miatt már egyszer elhalasztott és
a zenekar létszámát csökkentendő többszörös műsorváltozáson átesett produkció végül
méltóképpen találta meg végső formáját. A vörös hegedűt Elina Vähälä
szólaltatja meg, elhangzik egy Leonard
Bernstein mű, majd
Dohnányi Ernő sziporkázóan hangszerelt, a filmzenék hangvételét idéző, boldog
fináléval végződő fisz-moll szvitjét hallhatjuk.

Oscar-díjas koncertnek ígérkezik
január végén a Pannon Filharmonikusok a Kodály Központban és a Müpában is
hallható hangversenye a lenyűgözően virtuóz Elina Vähälä hegedűművésznő közreműködésével!

Az amerikai kortárs zeneszerző, John Corigliano az elhangzó hegedűversenyét
ugyanis saját,
2000-ben Oscar-díjat nyert filmzenéjétől ihletve komponálta. A vörös hegedű (The Red Violin) című kanadai-olasz-angol
alkotás és zenéje több tekintetben is új jelenséget mutat a film- és
zenetörténetben. Jellemzően egy film főszereplője egy zeneszerző vagy
előadóművész, ez esetben azonban a középpontban egy hangszer, egy Stradivari
hegedű áll. A mű ennek a hangszernek a több száz évnyi életét, tulajdonosait és
a megszerzése körüli harcokat mutatja be. A zenetörténeti újdonság pedig az,
hogy a szokással ellentétben, miszerint egy filmzenében megszólalnak klasszikus
zenei részletek, itt fordítva történt, a filmzene inspirált tehát egy versenyművet.
Nem csoda, hogy a többek között Samuel L. Jackson szereplésével jegyzett
alkotást a legjobb filmzene kategóriában Golden-Globe díjra, valamint
Grammy-díjra, illetve a legjobb idegennyelvű film díjára is jelölték.

A zeneszerző apja, idősebb John
Corigliano a New-Yorki Filharmonikusok koncertmestere volt. A filmben
Corigliano részben saját fiatalkori élményeiből táplálkozott, hiszen
megfogalmazása szerint az első szerelme neki is a hegedű volt. Ennek kapcsán a
filmzenében több virtuóz hegedűetűd is feltűnik. A film nagy sikerére való
tekintettel, még a bemutató évében elkészült a Chaconne, egy egytételes mű, melyet
Joshua Bell sikerre vitt, és a darab
elkezdett közismert koncertdarabbá válni. E tétel további társtételeket kapott,
és ezzel jött létre a teljes hegedűverseny.

Elina Vähälä amerikai születésű, de Finnországban felnőtt
hegedűművésznő egy Giovanni Battista Guadagnini által készített (1780) hegedűn
játszik. Skandináviában ő vitte először sikerre Corigliano hegedűversenyét, és
továbbra is ő a mű egyik leggyakrabban meghívott előadója. A nemzetközi
nagyzenekarok ünnepelt szólistájának nevéhez számos ősbemutató is fűződik,
például Aulis Jaakko vagy Kalevi Aho hegedűversenyéé, melyek
hegedűszólóit kifejezetten neki írták a szerzők, csakúgy, ahogy Jan Sandström
is neki szánta Concertojának szólóját. A művésznő a Bécsi Zeneakadémia
professzoraként, illetve a Finn Kulturális Alap támogatásával létrejött
Hegedűakadémia mesterkurzus-alapú projektjén keresztül tehetséggondozással is
foglalkozik.

A koncert felütéseként a zenekar
által már többször is játszott, műfaji megjelölése szerint operett, a Candide
népszerű nyitányát hallhatjuk. Leonard
Bernstein művét ugyan a 18. századi francia filozófus, Voltaire regénye
ihlette, zenéje egyértelműen amerikai és 20. századi. Hiszen Bernstein a 20. századi
amerikai zene emblematikus alakja, akit karmesterként, zeneszerzőként és a
komolyzene népszerűsítőjeként is ismer a világ. A Candide főhőse Leibniz elvét
vallja, hogy a világ minden lehetséges világ közül a legjobb. Hitvallása tehát
az optimizmus. Bernstein maga is optimista és humoros ember volt, és ez az
optimizmus hatja át a zenemű nyitányát is.

Furcsa módon, a filmbéli hegedű hosszú
és kalandos története mintha rávetült volna a koncert műsorára. Ezt a hangversenyt
már tavaly is műsorára tűzte a zenekar, de akkor a járvány miatt elmaradt. A
záró művet is le kellett cserélni a járványhelyzet okozta kényszerű létszámcsökkentés
miatt, Dohnányi Ernő különleges
mondanivalójú II. szimfóniája zárta volna a koncertet, tehát egy igazán
különleges zenei színfoltot tervezett a pécsi zenekar. Végül a hangverseny
végén felcsendülő mű Dohnányi fisz-moll
– más néven romantikus vagy nagy zenekari – szvitje lesz. Előadói apparátusának nagysága, tételrendje akár
szimfóniává is tehetné, sőt, bizonyos szempontból az is. Ugyanakkor az
első tétel intonálása inkább a szerenádok hangulatát idézi. Az andante feliratú
variációs tétel egy sziporkázóan hangszerelt, lendületes, organikusan építkező,
folyamatosan előre haladó kompozíció. A tétel hangzásvilága leginkább
szimfonikus költemények vagy filmzenék hangvételére emlékeztet. Ahogy
megszokhattuk, Dohnányi minden esetben igényes és sziporkázó, így ha nehézségek
árán is, de szép élményt adhat a zenekar közönségének. Egy mesterien hangszerelt,
szeszélyes és meseszerű, folyamatosan előre haladó kompozícióval, melynek hangzásvilága
a filmzenék hangvételére emlékeztet, fergeteges és boldog fináléval.

A Pannon Filharmonikusok
lendületes vezető karmesterének, Bogányi
Tibornak dirigálásával elhangzó koncert a zenekar szándékai szerint a
vírushelyzet mindennapos gondjaiból kiemeli a hallgatót, és lehetőséget ad
arra, hogy a viszontagságok helyett teret adjunk a zenei szépségnek, ha csak
egy este erejéig is.

Jegyvásárlás a jegypénztárakban,
a www.jegymester.hu oldalon, illetve a zenekar honlapján, a www.pfz.hu oldalon online.