A Leőwey Klára Gimnázium Pécs egyik patinás középiskolája a belvárosi Szent István téren.
Névadójáról
Lövői és lövőpetri Leövey Klára (olykor Löwey vagy Lövei) (1821-1897) a magyar nőnevelés egyik úttörője, író, újságíró.
A világosi fegyverletétel után is igyekezett ébren tartani az összetört magyarságban a reményt. 1853-ban öt évi várfogságra ítélték, Kufstein várába szállították és a legridegebb cellába zárták. Három év múlva szabadult.
A kiegyezést elutasította: Deák Ferenc ellen, Kossuth Lajos mellett foglalt állást.
A Szent István téri épületegyüttest Feigler Ignác pozsonyi építész tervei alapján építették 1851-ben, fokozatos bővítések mellett. Először 1907-ben kezdett el itt oktatni a Notre Dame Női Kanonokrend, mindössze 34 tanulóval. Az egy ideig lányiskolaként működő intézmény 1921-ben a Szent Erzsébet nevet vette fel.
1925 és 1941 között az egyetem gyakorlóiskolája volt. A II. világháborút követően az iskolát államosították, de lelkes tanárainak köszönhetően továbbra is magas szinten folyt az oktatás.
1950. augusztus 21-én vette fel a gimnázium az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik neves női alakjának, Leőwey Klárának a nevét. 1952 és 1957 között a gimnázium épületében működött a Zeneművészeti Gimnázium is. 1956-ban már német nemzetiségi tagozat indult, majd 15 éven belül elindult a biológia, a francia és az angol tagozat is. Az intézményben irodalmi szakkör is működött, amelyet egyszer Kodály Zoltán is meglátogatott.
Az iskolában található egy Bösendorfer Ignác által gyártott zongora, amelyet 1846-ban Liszt Ferenc adományozott Pécs városának. A hangszer értéke készítőjének és volt tulajdonosának személye miatt felbecsülhetetlen.