A pécsi Ágoston tér, amely a történelmi belváros és a külváros határán terül el, nem tartozik a város nevezetes terei közé. Ennek ellenére figyelemre méltó mindaz, ami itt található.
Az Ágoston tér észak-keleti szegletében 1130 körül épült az első templom. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomot a XIII. században az Ágoston-rendi szerzetesek kapták meg. Később, az északi oldalon megépült a kolostor zárt udvarral és kerengővel, az udvarban kúttal. Valószínűleg itt működött a rend főiskolája.
A török időkben a gótikus templomot mecsetté alakították, 1620 után azonban lebontották és köveiből, a ma álló Szent Ágoston-templom helyén új mecsetet emeltek. Az északi falon kisebb ablakmaradvány, a déli falon szamárhátíves elfalazott ablaknyílások árulkodnak erről a korról.
A törökök kiűzése után 1710-ben telepedtek le ismét Pécsett az Ágoston-rendi szerzetesek. Templomukat a mecset köveiből, annak alapjaira és maradványaira építették. A barokk templom 1750-ben, a városrészben pusztító tűzvész következtében leégett. 1770-ben újjáépítették, majd 1912-ben átalakították.
A templom előtt álló kút eredetijét 1853-ban készítette Gianone János kőfaragó mester. A keresztény magyar állam alapításának 1000. évfordulóján Pécs városa újjáépítette.
2006. szeptember 1-jén avatták fel a Taubert László tervei alapján elkészült Bányász emlékművet. Az Ágoston tér a fallal körülvett Pécs kapuja volt a bányatelep felé, kapcsolatot teremtve a város és a bányatelep között. A térről vezetett az út a bányákhoz, és ide torkollik – a Bástya utcán keresztül – a Mária utca, ahol a bányászati központ állt.
A teret az államalapítás ezredéves évfordulójára Dévényi és Társa Építésziroda terve szerint úgy alakították ki, hogy a középkori Szent Miklós-templom maradványait padlószintig rekonstruálták, a falmaradványokat konzerválták, kortárs elemekkel egészítették ki, mint például a Cor-ten acél kapu és a padok.
Ugyancsak Dévényi Sándor tervezte az „örvényt”, hogy befogadja majd a Tettye patakot, amely a Vince utca közepén csörgedezik, majd bukik az Ágnes utca alá, hogy aztán vize az „örvényben” újra a felszínre bukkanjon.
(Forrás: Épített Emlékek, Geocaching)