Egy fiatalabb és egy idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került
elő Siklós-Máriagyűd településen végzett leletmentő ásatáson. A környéken továbbá
egy későbbi megtelepedés nyomaira is bukkantak a régészek.
Egy lakóház építése, tereprendezése
közben különös leletek kerültek elő a földből Siklós-Máriagyűd településen, a
tulajdonosok ezt azonnal jelentették a Janus Pannonius Múzeumnak. Az intézmény
munkatársai kiszálltak a terepre, ahol megállapították, hogy a leletanyag
régészeti szempontból valóban igen értékes.
A múzeum ekkor leletmentő ásatást
indított Talabér Ildikó régész vezetésével, amely jelenleg is tart.
Eddig egy fiatalabb és egy idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került
elő. Annyi már most bizonyos, hogy a térségben feltárt mamutleletek –
Kozármisleny, Pécsbánya, Zók – egy igen különleges újabb leletegyüttessel
egészülnek ki. A siklós-máriagyűdi ásatáson ugyanis több mamut testrészei
(agyar, állkapocs) egy helyre felhalmozva kerültek elő. A mamutcsontok
mentésében és meghatározásában szakmai segítséget nyújt Katona Lajos Tamás, a
Magyar Természettudományi Múzeum geológusa. A szakember szerint nagyon ritka,
hogy jégkorszaki löszös üledékből kerül elő mamutlelet, hiszen ezek általában
más lelőkörülményekből (pl. kavicsbánya) származnak.
A környéken továbbá egy későbbi
megtelepedés nyomaira is rábukkantak a régészek. Bár házhelyek nem kerültek elő,
de a fellelt gödrök kerámiatöredékeket, illetve hamus, égett rétegeket
rejtettek. A megtelepedés korára mindebből csak következtetni lehet, annak
pontosabb meghatározása a későbbiekben történik meg. Az előkerült mamutleletek
a Janus Pannonius Múzeumba kerülnek, tudományos feldolgozásuk megkezdődik. A
vizsgálatok eredményeiből lehet majd megállapítani, hogy az egykori
óriásállatok milyen körülmények között éltek, mivel táplálkoztak, és hogy
milyen korszakból származnak.
Forrás: Janus Pannonius Múzeum
