A lávalámpa olyan dekorációs eszköz, amely sokféle méretben, alakban és színváltozatban beszerezhető. Működési elve egyszerű: a hő hatására más-más mértékben táguló anyagok sűrűségváltozásának szépségét követheted nyomon.
A lávalámpák titka az illúzió
A lávalámpa titka az illúzió. A beltéri lámpák közé tartozik, holott tulajdonképpen nem is lámpaként, világításra használják, hanem illusztrációra, dekorációra. Az eszközben a hő hatására megolvadó viaszbuborékok a lávafolyam optikai illúzióját keltik akkor, amikor leszakadnak és áramlani kezdenek.
Szépsége sokakat megragadott, egy időben szinte mindenki lávalámpát akart otthonra beszerezni magának. A furcsa szerkezet napjainkban még mindig közkedvelt elemnek számít: megtalálhatod az éttermekben, irodákban, szállodákban. Nagyon illusztris és esztétikus.
A lávalámpa története
Az eredeti lávalámpát az 1960-as években találták fel. Az angol Edward Craven Walker találmányát akkor még „csillag lámpának” nevezte el, majd 1965-ben mutatta be egy vásáron. A termék jogait itt vásárolta meg egy vállalkozó, aki már Lava Lite néven gyártotta. Ma már többféle néven, többféle változatban kapható dekorációs lakberendezési termék.
Milyen részekből áll egy lávalámpa?
A lávalámpa fő részei a következők:
Egy fémből készült, fordított kúpszerű alap, melybe egy olyan izzót építenek, ami a fényhatást és a hőközlést biztosítja
Egy erre elhelyezett, fém kupakkal lezárt üveghenger, amibe színtelen vagy színezett átlátszó folyadékot (jellemzően vizet) és szén-tetrakloriddal kevert viaszt öntenek. Az üveghenger aljára pedig egy hővezetést biztosító tekercselt huzalt tesznek.
Fém lezáró kúp
Hogyan működik a lávalámpa?
A lámpa működési elve lényegében különböző hőmérsékleteken a viasz és a hordozó folyadék eltérő tulajdonságait használja ki. A viaszt szén-tetrakloriddal keverik, aminek a melegítés hatására, egy bizonyos hőfoknál (körülbelül 60 fokon) kisebb lesz a sűrűsége a víznél, alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb, szobahőmérsékleten pedig szilárd lesz a halmazállapota.
A működés során olyan hőmérsékleti viszonyok jönnek létre, aminél az üveghenger alsó részén valamivel több mint 60, a felső részén pedig éppen hogy 60 fokos lesz a hőmérséklet. Ennek érdekében alulról folyamatosan hőt közölnek az üveghengerrel, így a hőáramlás során a megolvadt viaszból buborékok szakadnak le, és elkezdenek az üveghenger felső része felé áramolni. Az üvegkúp csúcsánál – ahol alacsonyabb a hőmérséklet – megnő a sűrűségük, így a buborékok ismét leszállnak az üvegkúp aljára. Ez a folyamat fog ismétlődni.
Mire kell figyelni a lávalámpa működtetése során?
Ahhoz, hogy a lávalámpa tökéletesen működjön, el kell érnie a megfelelő működéshez szükséges hőmérsékletet, amit kb. 1 óra alatt ér el. Az üzemi hőmérséklete működés közben 60°C körüli, ezért égési sérüléseket okozhat a felület megérintése. Az is lényeges, hogyha túl sokáig hagyod bekapcsolva, akkor felforrósodik, és az összes viaszbuborék felül marad.
Ismerd meg te is a lávalámpa csodálatos illúzióját!
