Milyen szerepet játszanak az erdők a klímaváltozás hatásainak mérséklésében? Hogyan befolyásolja az erdők eme szerepét egészségi állapotuk? Hogyan lehet minél egészségesebb erdőket fenntartani, és mi a szerepe ebben az erdőgazdálkodóknak? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az egyik legrangosabb magyarországi élettudományi konferencia terepi programján a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészeténél.
A Magyar Biológiai Társaság által
szervezett XIII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia négynapos
rendezvénye évről évre hazánk egyik legjelentősebb élettudományi eseménye. Az
idén Pécsett megrendezett konferencia átfogó jellegét érzékelteti, hogy a
harminc plenáris előadás mellett közel száz (!) poszter-prezentációra került
sor. Túlzás nélkül állítható, hogy ez a rendezvény a hazai természetvédelmi
biológia legfontosabb seregszemléje. A hazai erdészet is képviseltette magát a
konferencián, a Pilisi Parkerdő részéről Dr. Csépányi Péter a főváros környéki
örökerdő-gazdálkodás jellegzetességeiről adott elő, Bolla Bence pedig a Soproni
Egyetem képviseletében beszélt a klímaváltozás erdei élőhelyekre gyakorolt
hatásairól.
Éppen az említett témák, a természetközeli
erdőgazdálkodás és az erdei élőhelyek klíma-kitettsége miatt volt különös
jelentősége annak a terepi programnak, amelynek a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői
Erdészete adott otthont. Ennek során az erdőgazdálkodó két munkatársa, Partos
Kálmán termelési vezérigazgató-helyettes és Kincses Miklós erdőgondnok mutatta
be a zömmel természettudós-biológus érdeklődőknek, természetvédelmi
szakembereknek a Mecsekerdő természetközeli és fenntartható erdőgazdálkodását,
annak elveit és céljait.
Fokozódó aszály, invazív rovarok, romló erdők
Az viszonylag köztudott, hogy az
európai erdők milyen nagy szerepet játszanak a szénmegkötésben. Ám az erdők
ezen klímavédelmi potenciálját nagyban befolyásolja egészségi állapotuk. Beteg,
leromlott erdők sokkal kevésbé képesek szénmegkötésre, illetve szénkibocsátásuk
is jelentősebb, mint az egészséges állományoké.
A klímaváltozás egyik kritikus
következménye, hogy jelenlegi erdőállományainkat alkotó egyes fafajaink nem –
vagy csak segítséggel – képesek alkalmazkodni annak felgyorsult üteméhez.
Különösen fenyegetett fafaj a bükk, amelynek állományai idén a Mecsekben – de
nemcsak ott, hanem az ország más területein is – különösen jelentős aszálykárt
szenvedtek el. A kár felmérésére a Mecsekerdő szakemberei saját multispektrális
felmérések, valamint műholdak elérhető anyagainak elemzése segítségével kezdték
meg.
A társaság szakemberei felhívták
a figyelmet arra is, hogy az Európát az utóbbi években sújtó aszály,
hőmérséklet-emelkedés következménye nemcsak az állomány kiszáradása, hanem a
zömmel invazív fajok által okozott rovarkár is.
KERETES
Különösen akut probléma az
Észak-Amerikából behurcolt tölgy-csipkéspoloska korábban nem tapasztalt mértékű
károkozása a honos tölgyállományokban. A Mecsekben és más középhegységi
erdőkben a tölgyek lombozatának elszíneződését, „a korán beköszöntött őszt”
nemcsak a szárazság okozza. A tölgy eredetileg haragoszöld lombja nyár közepén
őszies elszíneződésként jelzi a fafaj vegetációs tevékenységének megszűnését,
amelynek oka egyértelműen a hatalmas területeken elterjed csipkéspoloska. A
rovar a levéllemezek szívogatásával okoz kárt, nagy tömegben akár teljesen
blokkolva a fotoszintézist.
A lehetséges megoldás: a fenntartható erdőgazdálkodás
A klímaváltozás
következményeivel, az erdők romló egészségi állapotának okaival az erdészeknek
is szembe kell nézniük – sőt, sok esetben ők érzékelik elsőként a problémákat,
és hivatásukból következően nekik kell komplex gyakorlati válaszokat találniuk
azokra. Nem kétséges, hogy az erdők egészségi állapotának megőrzésében és
javításában a fenntartható erdőgazdálkodásnak kiemelt szerepe van és lesz.
Partos Kálmán és Kincses Miklós
ennek szellemében mutatta be az összegyűlt szakembereknek a Mecsekerdő egy
örökerdőként kezelt Sás-völgyi erdőrészletét. Ebben a Nyugat-Mecsekre jellemző
gyertyános-kocsánytalan tölgy elegyes erdőben mintaszerű, folyamatos
erdőborítást biztosító erdőkezelési eljárásokat alkalmaz a társaság, melyek
kifejezetten az erdők stabilitásának fokozására irányulnak. A Mecsekerdő által
kezelt erdőterületeken az erdészek stratégiai célja az elegyesség, a
szerkezetesség, a genetikai változatosság, az állékonyság növelése, továbbá a
klímarezisztens szaporítóanyaggal történő erdősítés.
SAJTÓKAPCSOLAT
